Újjászületés. Alámerüljek vagy elég csak jelképesen megkeresztelkednem?

Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát. Jan.3/3

Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába. Jan.3/5

Két éve nyáron történt. Egy nagyon kedves ismerősöm újságolta el, hogy hitre jutott Jézus Krisztusban és hívő ember lett. Nagyon megörültem, mint mindig, ha valaki Jézusról tesz bizonyságot az életében. Sok mindenről beszélgettünk a hitével kapcsolatban, de aztán jött az az ominózus sokak által vitatott kérdés:

„víztől újjászülettél-e?”

„Hát persze, megkeresztelt a pap” volt a válasz.   Legtöbbször ez a válasz.    De valóban ez az  igaz  válasz Isten elhívására?

Elég egy jelképes vízzel megkeresztelés a teljes víz alá merülés helyett? Egyenlő értékű a két cselekedet? Lehet-e csak jelképesen újjászületni?

Nem.

Szeretném elmondani, hogy miért nem.  Nem teológiai tanítást, vélekedést, okoskodást szeretnék megosztani, hanem egy Istentől kapott képet arról, hogy a vízkeresztség megléte vagy nem léte, milyen nagymértékben befolyásolja majd hívő életünk kimenetelét.

Lehet-e újjászületés nélkül követni Istent, lehet-e bennünk Isten országa? Bekerülhetünk-e Isten országába?

Visszakanyarodnék az én kedves ismerősömhöz akinek heves ellenkezését váltottam ki ezzel az egyszerű nem-el. Minden féle módon érvelt a teljes bemerítkezés ellen. Végső érve az volt, hogy a vízkeresztség csak egy jelképes cselekedet, és az ő hite szerint ez elég.  Az ő hite szerint. ( sokszor egy magunk által felállított  teória vagy egy egyház tanítása az amit hiszünk, még ha az nem is vagy csak részben egyezik Isten beszédével).

De mit mond Isten? Neki mi elég? Az Ő szemei előtt mi a helyes cselekedet? Mert csak ez számít.

Jézus mind szóban, mind gyakorlatban vitathatatlanul megmutatta nekünk, hogy mit kell tennünk. Mert ez az igazság amit be kell töltenünk ( megcselekednünk ).

 

13. "Akkor eljöve Jézus Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy megkeresztelkedjék ő általa.

14. János azonban visszatartja vala őt, mondván: Nékem kell általad megkeresztelkednem, és te jősz én hozzám?

15. Jézus pedig felelvén, monda néki: Engedj most, mert így illik nékünk minden igazságot betöltenünk. Ekkor engede néki.

16. És Jézus megkeresztelkedvén, azonnal kijöve a vízből; és ímé az egek megnyilatkozának néki, és ő látá az Istennek  Lelkét alájőni mintegy galambot és ő reá szállani.

17. És ímé egy égi hang ezt mondja vala: Ez amaz én szerelmes fiam, akiben én gyönyörködöm." Máté 3.

Engem meggyőztek Jézus szavai: ”így illik nékünk minden igazságot betöltenünk”. Víz alá merítkeztem úgy ahogy Ő példát mutatott.

Pedig akkor még nem tudtam felfogni a jelentőségét, csak úgy gondoltam, ha Jézus megtette, hát ki vagyok én hogy felülbíráljam és másképp cselekedjek? Meghaltam a víz alatt bűneimnek és a vízből kijőve a bűneimet lemosva, feltámadtam egy új életre ( bár akkor még ezt is csak részben értettem ).

Persze ez nem elég indok azoknak, akik a saját elgondolásaik vagy különböző téves tanítások szerint vélekednek a keresztségről, nem pedig Isten igéje szerint. Egyszóval nem sikerült meggyőző érveket felhoznom az igazi keresztség mellett.

Nagyon bántott, ahogy az ismerősöm kategorikusan elutasította ezt a cselekedetet.

Az  Atyához fordultam kérdéseimmel. „Uram, hogy van ez? Én tudom, hogy be kellett merítkeznem, hisz ott belül éreztem olthatatlan vágyat erre, de hogyan mondjam el másoknak, hogy miért nem elég a keresztséghez egy  jelképes cselekedet? Mi ez a Te igazságod amit így illik betölteni?”

Sokáig nem jött válasz. Talán fél év telt el.

Már szinte el is felejtettem, mikor is egy dokumentumfilmet néztem melyben egy  vízben szülő asszonyt mutattak. A narrátor mondott egy olyan mondatot, melyre egyszer csak hirtelen ott volt az  igazság megértése bennem. Pedig nem ezen gondolkodtam.   „A szülő nő vízben hozza világra a gyermekét. Vízből vízbe. Így könnyebb.” hangzott el.

„Vízből vízbe.”

És ezzel a két szóval hirtelen elindult bennem egy gondolatsor.

Egy  Ige villant be:

"Monda néki Nikodémus: Mimódon születhetik az ember, ha vén? Vajjon bemehet-é az ő anyjának méhébe másodszor, és születhetik-é?"

Nikodémus mintha kapizsgált  volna valamit, de Jézus csak egy kérdéssel válaszolt: "Te Izráel tanítója vagy, és nem tudod ezeket?"

Hát nem tudta. Mint ma annyian. Mert annyira egyszerű és a szemünk előtt van a válasz, hogy azt már csak Isten által tudjuk megérteni. És ezt Jézus Nikodémus szemére is vetette.

"11. Bizony, bizony mondom néked, amit tudunk, azt mondjuk, és amit látunk, arról teszünk bizonyságot; és a mi bizonyságtételünket el nem fogadjátok.

12. Ha a földiekről szóltam néktek és nem hisztek, mi módon hisztek, ha a mennyeiekről szólok néktek?"  Jan.3

Nos mi ez az "egyszerű" dolog?

Az életünk itt a Földön olyan mint a magzat  léte az anyja hasában.

A magzat hallja a kívülről beszűrődő hangokat, fel is ismer némelyet, érzékeli a fény beszűrődését, reagál a külvilág behatásaira, érez, fejlődik... de szinte tetszhalott állapotban, sötétben létezik. Megtapasztalja, érzékeli, az anya hasán kívül lévő világot, de még nem él benne csak „közel” van hozzá. Még el van választva. Élete sincs önmagában csak az anya által.

Olyan ez mint amikor az ember megtapasztalja Isten jelenlétét, gondoskodását, beszédét, csodáit, jeleit…. de ez még csak az „Elközelített hozzátok az Isten országa” állapot. A szelleme halott.

Aztán eljön a születés ideje. Elindul egy úton ami számára az ismeretlenbe visz. A magzat beleszületik abba a világba amit eddig csak belülről tapasztalt, sejtett, ami eddig csak közel volt hozzá. Beleszületik magzatvízből, magzatvíz által. Mint egy víznek fürdője által. Elhagyja az elválasztó testet, majd jön az Úr lehelete az orrába, tetszhalott állapotából élővé válik és lesz a mi szerelmes gyermekünk, akiben gyönyörködünk. (micsoda igei áthallás)

Ha nincs magzatvíz, vagy nincs az első levegővétel, akkor a gyermek halott marad.    Mint a mi szellemünk újjászületés nélkül. Ahhoz, hogy Isten országába beleszülessünk, és ne csak elközelítsen hozzánk, szükséges a víz és Szent Lélek. Mindkettő az Élet elengedhetetlen feltétele. De egyiknek se jelképes szerepe van a születésnél. Mi se jelképesen születtünk meg hanem végigcsináltuk teljes valónkkal.  Ha a víz vagy a lélek csak mint jelkép lett volna ott , akkor mi ma nem élnénk. Tehát az újjászületés sem egy jelképes cselekedet. Az élet kezdete Isten országában.

3. "Avagy nem tudjátok-é, hogy akik megkeresztelkedtünk Krisztus Jézusba, az ő halálába keresztelkedtünk meg? 4. Eltemettettünk azért ő vele együtt a keresztség által a halálba: hogy miképpen feltámasztatott  Krisztus a halálból az Atyának dicsősége által, azonképpen mi is új életben járjunk." Róma6.

25."…miképpen a Krisztus is szerette az egyházat, és Önmagát adta azért;  26. Hogy azt megszentelje, megtisztítván a víznek feredőjével az íge által,  27. Hogy majd Önmaga elébe állítsa dicsőségben az egyházat, úgy hogy azon ne legyen  szeplő, vagy sömörgözés, vagy valami afféle; hanem hogy legyen szent és feddhetetlen." Ef.6.

6. "Méne azért Simon Péterhez; és az monda néki: Uram, te mosod-é meg az én lábaimat?

7. Felele Jézus és monda néki: amit én cselekszem, te azt most nem érted, de ezután majd megérted.

8. Monda néki Péter: Az én lábaimat nem mosod meg soha! Felele néki Jézus: Ha meg nem moslak téged, semmi közöd     sincs én hozzám.

9. Monda néki Simon Péter: Uram, ne csak lábaimat, hanem kezeimet és fejemet is!

10. Monda néki Jézus: Aki megfürödött, nincs másra szüksége, mint a lábait megmosni, különben egészen tiszta; ti is       tiszták vagytok, de nem mindnyájan." Jan.13.

Lehet-e Szent Lelket kapni vízkeresztség nélkül?

Itt van egy meg nem változtatható sorrendiség. Hányszor mondta Jézus ebben a  sorrendben, soha nem cserélve fel. Víztől és Lélektől.

Mi miért tennénk?

Felcserélhető-e a sorrend természetes szinten is? Kaphat-e az orrába a magzat első lehelletet (hogy legyen élő lélekké) azelőtt hogy víztől megszületett volna? Van-e Lélektől való újjászületés víz nélkül?

Mi az Isten rendje? Figyelembe vesszük-e?

16. "És Jézus megkeresztelkedvén, azonnal kijöve a vízből; és ímé az egek megnyilatkozának néki, és ő látá az Istennek Lelkét alájőni mintegy galambot és ő reá szállani."

Mint ahogy a magzat a születés által lesz élő gyermekké, úgy születünk mi is bele Isten országába  és  leszünk új teremtéssé.

Az újjászületés tehát a legfontosabb kérdés egy Jézus Krisztusban hívő ember számára. Befolyással bír az egész életére. Mint ahogy megszülettünk, akképpen kell újjászületnünk.  

mert:  "Ami testtől született, test az; és ami Lélektől született, lélek az." Jan.3/6

Nem lehet tisztán látni Isten akaratát, hallani a hangját és nem lehet követni  Őt  az újjászületés és a Szent Lélek vezetése nélkül.  "A szél fú, ahová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jő és hová megy: így van mindenki, aki  Lélektől született. " Jan.3/8

Meg kell találni a keskeny utat és ez a kulcs hozzá.

"Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek." Ján.3.

Sok szeretettel